Mozog egy fogam felnőttként – mit jelent ez?

Gyerekkorban a mozgó fog örömhír. Felnőttként viszont mindig jelent valamit, és sosem érdemes megvárni, hogy „majd megnyugszik". A fogat a csonthoz apró rugalmas rostok rögzítik, ezért egy egészséges fog is mutat minimális, szabad szemmel alig észlelhető rugalmasságot. Amit viszont ujjal vagy nyelvvel érezhetően meg lehet mozgatni, az már nem tartozik ebbe a kategóriába. A jó hír, hogy a mozgó fog nem automatikusan elveszett fog. Sok múlik azon, mi okozza, és mikor kerül sor a kezelésre.

A leggyakoribb okok

Fogágybetegség

Ez áll messze a legtöbb eset hátterében. A folyamat ínygyulladással kezdődik: a fog nyaki részén megtapadó lepedék gyulladást okoz, ami eleinte csak vérzésben és duzzanatban jelentkezik. Ha ez évekig fennmarad, a gyulladás lehúzódik a mélyebb rétegekbe, és a fogat tartó csont elkezd felszívódni. A csont szintje fokozatosan egyre alacsonyabb lesz, a fog gyökeréből egyre kevesebb marad megtámasztva, és ettől indul meg a mozgás. A folyamat sajnos jellemzően fájdalommentes, ezért sokan csak ebben a szakaszban veszik észre. Kísérő jelek, amikre érdemes visszagondolni: ínyvérzés, tartós rossz lehelet, visszahúzódó íny, hosszabbnak látszó fogak, rések megjelenése ott, ahol korábban nem voltak.

Trauma

Ütés, esés, sportbaleset, kemény tárgyra harapás. Egy erős behatás után a fog akkor is meglazulhat, ha kívülről sértetlennek látszik. Az ilyen eset sürgős, mert az első órákban végzett rögzítéssel gyakran teljesen megmenthető a fog.

Éjszakai fogcsikorgatás és a harapás egyenetlensége

Ha egy fog folyamatosan túl nagy vagy rossz irányú terhelést kap – mert csikorgatás során ez az első ütközési pont, vagy mert egy pótlás nem pontosan illeszkedik –, a körülötte lévő rostok kitágulnak, és a fog mozogni kezd. Ez gyakran fogágybetegséggel együtt jelentkezik, és felerősíti azt.

Gyulladás a gyökércsúcson

Egy elhalt fogbél vagy egy nem megfelelően gyógyuló gyökérkezelés esetén a gyökércsúcs körül gyulladás alakul ki, aminek hatására a környező csontállomány felszívódik. Ez is okozhat mozgást, jellemzően egyetlen fognál, gyakran nyomásérzékenységgel és az íny duzzanatával együtt.

Hormonális okok

Terhesség alatt az íny és a rögzítő rostok is fellazulhatnak, ami átmeneti, enyhe mozgást eredményezhet. A szülés után ez általában rendeződik, de ha korábban is volt ínyprobléma, mindenképpen kontrollálni kell.

Fogszabályozás után, retainer nélkül

A fogak az aktív kezelés végén még hónapokig instabilak. Ha a retenciós sín vagy drót nem kerül a helyére, illetve idő előtt lekerül, a fogak nemcsak visszavándorolnak, hanem lazának is érződhetnek.

Meg lehet menteni?

Erre a kérdésre az első vizsgálat előtt tisztességesen nem lehet válaszolni, de néhány dolog jó eséllyel előre jelzi a kimenetelt. Megszüntethető-e az ok? Ez a legfontosabb szempont. Ha a mozgást túlterhelés okozza – egy magas pótlás, éjszakai csikorgatás, rossz harapási viszony –, a kiváltó ok kiiktatása után a fog gyakran magától megszilárdul. Ha viszont a csontszintje már jelentősen csökkel körülötte, az a rész már nem épül vissza. Mennyi támasztó csont maradt? Ez a röntgenen jól látszik. Amíg a gyökér nagyobbik része csontban van, jók az esélyek. Ha a gyökérnek már csak a csúcsi harmada tart, a helyzet sokkal nehezebb. Mióta tart? Egy hetek óta észlelt mozgás egészen más eset, mint egy évek óta romló állapot. Ugyanaz a kezelés sokkal többet ér korán. Egy fogról van szó, vagy többről? Egyetlen mozgó fog mellett stabil szomszédokkal jóval több a lehetőség – például a sínezés is csak akkor működik, ha van mihez rögzíteni. Mennyire aktív a gyulladás? Vérző, duzzadt íny mellett a folyamat éppen zajlik. Ez rossz hír, de egyben azt is jelenti, hogy van mit megállítani. Az első vizsgálaton ezért röntgenfelvétel készül a csontszintről, megmérjük az ínytasakok mélységét, ellenőrizzük a harapást, és megnézzük a fog életképességét. Ebből áll össze a kép, és ezután lehet reálisan beszélni arról, mi várható.

Az első vizsgálaton röntgenfelvétel készül a csontszintről, megmérjük az ínytasakok mélységét, ellenőrizzük a harapást, és megnézzük a fog életképességét. Ebből áll össze a kép.

Milyen kezelés jöhet szóba?

Mélytisztítás. A gyökér felszínéről el kell távolítani a lepedéket és fogkövet, ami a gyulladást fenntartja. Ez érzéstelenítésben történik, általában több ülésben. Az íny ezután újra hozzátapad a fog felszínéhez, a tasak sekélyebb lesz, és a fog gyakran érezhetően stabilizálódik. Harapás korrigálása. Egy célzott, minimális csiszolással megszüntethető az a túlterhelés, ami a mozgást fenntartja. Sínezés. A meglazult fogat a szomszédos, stabil fogakhoz rögzítjük egy vékony, belülről felragasztott sínnel. Kívülről nem látszik, és időt ad a szöveteknek a gyógyulásra. Harapásemelő sín éjszakára, ha a csikorgatás is szerepet játszik. Sebészi vagy regeneratív parodontális kezelés mélyebb tasakok esetén. Eltávolítás és pótlás, ha a fog már nem menthető. Ilyenkor a mielőbbi döntésnek van jelentősége, mert egy hosszan bennmaradó, súlyosan mozgó fog körül folyamatosan fogy a csont – és éppen az a csont, amibe később az implantátum kerülne. Egy fontos dolgot érdemes tisztán látni: az elveszett csont magától nem épül vissza. A kezelés célja a folyamat megállítása és a meglévő állapot stabilizálása. Ezért számít az időzítés annyira.

Amit ne csináljon

Ne mozgassa a nyelvével vagy az ujjával, hogy „ellenőrizze". Ez minden alkalommal újabb terhelés, és tovább lazítja a rostokat. Ne rágjon rajta keményet, és semmiképp ne várja meg, hogy magától kiessen.

Mikor sürgős?

Azonnal keressen minket, ha:

• baleset, ütés után lett laza a fog, esetleg elmozdult a helyéről
• a fog ütés/baleset hatására kiesett – ilyenkor minden perc számít, a fogat a koronájánál fogva megfogva, tejben vagy a saját nyálában tartva hozza magával
• a mozgás mellett duzzanat, láz vagy erős fájdalom jelentkezik
• genny ürül a fog mellől

Ezeken kívül minden más esetben is érdemes néhány napon belül időpontot kérni. A felnőttkori fogmozgásnál nincs olyan forgatókönyv, amiben a várakozás javítana a helyzeten.